2020. december 8., kedd

tingz


egy: itt mellettünk bontják a dürert. minden nap reggel nyolctól estig. a legszuperebb, amikor a markolósok ilyenkor dudálással kommunikálnak, a hangzavar miatt. mindez szombat reggel nyolc. amúgy alapból csak az ablakok remegnek. 

mindent belep a por. a kint álló kocsikat, növényeket. szellőztetni is egy álom. közvetlen mellette van egy suli udvara, olyan, mintha deres lenne, de nem, az mind por. kint játszanak bazmeg a gyerekek, tüdővírusban, légszennyezésben. én, ha szülő lennék, szétperelnék mindenkit amúgy.

a kutya persze full stressz, retteg lemenni.

kettő: a héten az alattam lakó felújít (the psycho csávó, ya know). alapból is minden áthallatszik, de ma 7:59-től kábé négyig ment a buli. minden csövünk ugyanaz kábé, úgyhogy úgy telefonáltam ma öt órán keresztül, hogy valaki az agyamat kalapálta folyamatosan. alapból is kibaszott kimerítő, de ez, hát ez horror volt. a koponyám mintha szilánkokban lenne.

úgyhogy holnap kelek hajnalban és minden szarral áthúzok budára anyámékhoz dolgozni. legalább a kis lúzer állatkáim élvezni fogják a kertet.

a kurva anyját mindenkinek.

let me fucking die now.


Nincsenek megjegyzések: