aaaaaand

 

i quit today.

eléggé megszopattam őket, de majd megoldják. 

egy füst alatt felkerestem egy kasztingolt pszichológust is... 

ha még egy valaki is olvassa ezt, küldjön egy virtuális drukkot légyszi. nem érdemlem meg, de akkor is. plíz and tenkjú.

röhögtem

this is the end, beautiful próbaidős munkahely

 

na, 2,5 hónap into my próbaidő, és most bőgtem el magam az anyámnak a telefonban, hogy nem akarok itt maradni.

éreztem persze, hogy nem az igazai a vájb eddig is, de azt is tudom, hogy nagyon túlszorongtam, szóval ez rajtam is áll, az biztos, nem a hely hibája teljesen persze. 

közben ma interjúztam egy kurvajó berlini céghez, a nyuszó lenne a főnim, ő interjúztatott :D azt mondta, a főnijének is nagyon tetszettem, aki bent volt még, de hát még két kör van (igaz, a harmadik már csak ilyen chemistry inkább). szóval nyilván még nem latolgatnék esélyeket. ami jó, hogy több nyitott pozijuk is van. 

asszem jobban bírnám a stresszt is, ha cserébe berlinben élhetnék amúgy, nyuszóékkal meg a régi pajtikkal, meg ez az ügynökség tök menő, inspiráló emberekkel. 

hát izé.

i'm a fucking failure, 38 vagyok, semmire nem vittem, császtok!!!

update:

gyakorlatilag minden egyes kibaszott napom:

nem jó így élni amúgy!!4!44!

wait what?

 

gúgel, WTF?!