álmodtam ma éjjel vagy tegnap vagy mi.
valamilyen állati nagy múzeumban vagy koncertteremben voltunk sokan, és egyszer csak valami robbanás volt a közelben. aztán még egy, és mint a filmekben, elment az áram és kezdődött a menekülés. voltak egy csomóan, akik az elegáns termekbe törtek be és ettek-ittak a fenszi koncertes ruháikban. közben elég gyorsan mindenki átment survival mode-ba, mindenki mindenfelé rohant, a cuccainkért, a szeretteiket keresni. aztán végül két emberrel, akiket ismertem, de nem voltunk barátok, a giftshop felé mentünk, ahol meglepő módon pompás túlélő-cuccok voltak, már azt nemtom, hogy ott miért volt kemping-részleg, de hordozható lámpák, gumicsizma, ilyenek, el is kezdtem összeszedni őket egy táskába, amikor a két társam közölte, hogy akkor most ők lelépnek, én így oké, kösz bazd, na mindegy, majd elindulok keresni barátokat, de még rendesen be se fejeztem a puffogást a fejemben, amikor állig felfegyverzett kommandósok suttyantak be hangtalanul az ajtón, kurvanagy fegyverekkel. én épp az egyik félreeső sarokban voltam, egy adag cucc között, amit létrával letaroltam a felső polcokról, hogy gyorsabban tudjak pakolni, úgyhogy oda begubbasztottam, egy nagy erővágóval a kezemben, amire valamiért szükségem volt, és becsuktam a szemem, hátha nem vesznek észre a sok cuccban. épp úgy tűnt, hogy megúszom, amikor felébredtem.
dzsízasz. úgyhogy utána ezen gondolkodtam, hogy honnan és miket kell majd összeszednem armageddon esetén, hol van a legközelebbi túrabolt meg ilyenek. legalább mentálisan felkészülök, bár valójában szerintem szép lassú, alkalmazkodós armageddonunk lesz hamarosan, nem egy nagy. bár az izgibb lenne. öt perc alatt halnék ki valszeg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése