2017. április 5., szerda

napom:


befejeztem a baszakodást a teszkóval. még mindig lógnak háromezer valamennyivel. that is my good-bye present. ma jön a gérobi, remélem, jó lesz. az online felületük mindenesetre negyvenhétszer jobb, mint a teszkóé (mondjuk kb. annyival régebb óta is nyomják a bizniszt).


amúgymeg szörnyűségek történnek, és most is, mint minden alkalommal (kb havonta járok a nagybátyám miatt), iszonyú kemény szembesülni a magyar kórházak állapotával, és kibaszott maxiriszpekt mindenkinek, aki bír így és ennyiért dolgozni, rohadó falak között, szovjet röntgengépekkel, leszakadó plafonokkal, kábelmadzagon lógó függönyökkel az intenzíven, szóval etikus vagy sem, a picsába, adok nekik pénzt, mert minden kibaszott ápoló és orvos megérdemelne egy normális kibaszott fizetést. ah mindegy.

iszonyúan elszomorít. és fogalmam sincs, mit kéne tenni, azon kívül, hogy minél gyorsabban elhagyni ezt az országot. de akkor is a kibaszott hazám és imádom. és szégyellje magát, szégyellje nagyon az összes kapzsi, bunkó, vak politikus! fulladjatok bele a pénzetekbe meg a kibaszott ideáitokba, faszfejek. és remélem, egyszer a jános vécéjében döglötök meg kínok között, és három napra rá találja meg valaki a rohadó holttesteteket! akkor majd jó lesz az az ötmillió, amit lenyúltál a múlt héten.


kibaszottul el vagyok keseredve.



Nincsenek megjegyzések: