2018. április 27., péntek

kalandok a nagyvárosban


hát. az úgy volt, hogy felhívott a bank, hogy AAAAAZONNAL menjek be adategyeztetésre (mintha amúgy az elmúlt száz évben, amióta velük bankolok, nem ugyanaz lenne minden adatom és iratom, és nem vezették volna fel ezerszer), mert különben mind meghalunk, és engem külön meg fog abúzálni a sátán személyesen.
szal bementem, mint egy igazi felnőtt, kötöttem fundamentát, olyan összeggel, amitől nem égne le a pofám, ha apámtól kéne pár hónapig kölcsönkérnem, worst case scenario, szóval most nagyon várom, hogy 50 hónap múlva vehessek belőle FÜRDŐSZOBA- illetve ELŐSZOBATÜKRÖT, ami fel volt tüntetve a listán, de mondjuk egy medencére is gondoltam, csak egy kicsire, a nappaliba. na majd meglátjuk. és sikerült lezáratni a második számlámat, kb fél óra alatt, amit a másik ügyintéző hölgynek nem sikerült november óta... november bazmeg.
hazafelé pedig blicceltem a buszon, mert nincs bérletem, gyűjtőjegyekkel szoktam utazni, mert nem éri meg nekem havi bérletet venni, na de most elfogyott, úgy vagyok, hogy jóh, max kifizetem a nyolc roppert. nnna, gyött a néni, mondtam, akkó én fizetnék. mondta, hogy jó, de adjak aprót, hát csak tízesem volt, úgyhogy végül odasuttogta, hogy ad egy jegyet, adjak kétezerötöt, de csak háromezrem volt, abban kiegyeztünk, aztán megpaskolta a karomat, és utamra engedett a vadiúj jegyemmel. mindezt egy elítélő tekintetű férfi nézte végig a szembeülésről. nagyon illegális volt! soha nem csináltam még ilyet!!! egy kibaszott bűnözőnek éreztem magam. hát ami ekcsöli vagyok is.

hát ez volt ma.
mégsincs este vagy mi.



Nincsenek megjegyzések: