ma lehúzott egy nő egy csomó pénzre a péterfyben. igazság szerint már a sztori közben tudtam, hogy kamu, mégis adtam neki (mondjuk azt már nem tudnám megmagyarázni, hogy miért egy csomót :D ), és azt is tudom, hogy én egy született balek vagyok amúgy, mindig is az voltam, de mindig úgy vagyok vele, hogy bazmeg - nem nekem kell elszámolnom a lelkiismeretemmel, hanem neki. mondjuk szerintem tök pszichó volt, szóval kétlem, hogy van lelkiismerete... na mindegy. born balek, still balek, balek AND PROUD!

mindenesetre a bá szerint szépen gyógyul, hát szentem a röntgen kb pont ugyanolyan volt, mint két hete, na mindegy, még 4 hét rögzítő, aztán megint kontroll.

holnap megyek a táppénzes bához, és kikérem magam, mert én bizony elutazom vasárnap libanonba, az kurvaélet :) pénteken csapatépítés lesz, gecire nincs kedvem menni. már be kéne valljam a főninek, hogy le akarok lépni a cégtől? ... eh.

eljutottam a daytime drinkingig és a szelfizgetésekig. meg a tinderezgetésig, aminek még mindig semmi értelme AT ALL. talán ki kéne mozdulnom, és élőben ismerkedni. csak hát annyira utálok emberek közé menni ;,,(
meh.

eszembe jutott erről ez a vers, amit depressziós tinédzser koromban nagyra értékeltem, nem is sejtvén, hogy amikor 33 leszek, mint a költő, mennyire kurvára aktuális lesz és igaz, nagyon-nagyon fájdalmasan igaz. mert a világ nem változik, sajnos. hiába minden.



Szabó Lőrinc: Különbéke

Ha tudtam volna régen, amit
          ma már tudok,
ha tudtam volna, hogy az élet
          milyen mocsok,

nem fütyörésznék most az uccán
          ilyen vigan:
valószínűleg felkötöttem
          volna magam.

Régen, mint az álmok tékozló
          más fiai,
azt hittem, lehet a világon
          segíteni,

azt hittem, szép szó vagy erőszak
          ér valamit
s az élet, ha sokan akarjuk,
          megváltozik.

Minden szörnyűbb, mint hittem akkor,
          fiatalon,
de, hálistennek, egyre csökken
          az undorom,

egyre jobban bírom az évek
          förtelmeit,
és az idő és a közöny már
          fertőtlenít.

Mert fátylát sorra dobta minden,
          egymásután,
s harminchárom évem ma átlát
          minden szitán:

látom, sokkal több a mocsok, mint
          az ifjukor
sejteni bírta volna bennem
          valamikor,

látom, milyen rútúl becsapják
          a baleket,
s hogy a balek azért balek, mert
          mást nem tehet,

s hogy az ész az érdek rimája,
          és hogy magát
sugaras hőssé a bitang is
          hogy költi át,

s ha van is, kézen-közön elvész
          az ideál,
és hogy nem hozhat egyetértést,
          csak a halál, –

s mert mindez mégcsak nem is aljas,
          nem szomorú,
s minden dolgok apja valóban
          a háború:

úgy nézem, elszánt nyugalommal,
          az életet,
mint reménytelen lepratábort
          vagy harcteret.

Ha egyszerre tudok meg mindent,
          hogy itt mi van,
egész biztosan felkötöttem
          volna magam.

De valamit a sors, úgy látszik,
          akart velem:
megmutatott mindent, de lassan,
          türelmesen:

különbékét ezért kötöttem
          a semmivel,
ezért van, hogy csinálom, amit
          csinálni kell,

ezért becsülök úgy egy-egy jó
          pillanatot,
ezért van, hogy a háborúban
          verset irok

s a leprások közt fütyörészek
          és nevetek
s egyre jobban kezdem szeretni
          a gyerekeket.

a bátor sir robin!

ha tudtam volna, hogy ki ez az ufó, akit örökbe fogadok, akkor egyértelműen sir robin lett volna a kutya neve, bár akkor biztos robinak hívtam volna és furcsa lett volna, ha van pl az irodában egy robi... but still.





elképesztő, hogy akármelyik hülyeségüket előveszem, amiket mind a hetvenes években csináltak, és még mindig szakadok rajtuk, sőt, konkrétan jobbak, mint amit ma csinálnak vicc címen emberek. zseniális.

...amúgy ha belegondolok, hogy hányszor kívántam ilyen betegszabit :DDD több hét, tudok járni, lényegében jól vagyok... az árnyal mondjuk a helyzeten, hogy a rosszul összeforrás esélye lebeg a fejem felett mindvégig, de jobb, mint egy hastífusz vagy lábtörés, nem?!

gondolom, vezetnem se kéne, pedig leutazhatnék a balihoz a kutyóval, csak azt elvileg nem szabad táppénzen, ezt a múltkor tudtam meg! pedig gyógyulni mennááák!

vaó - most jövök az orvostól, kiírt örökre kb, azt monta, hogy no egerezés meg semmit ne fogjak meg meg izé. 24-én megyek vissza, de a libanoni utazáshoz is ki kell kérjem magam táppénzről kb... gecc. na azt nem hagyom ki, az kurvaélet! soha nem voltam ennyit betegszabin, elég durva.

most nem tudom, mit fogok csinálni két hétig jobb kéz nélkül... nyilván megtanulok mindent bal kézzel, like this.
jó szopó az is, hogy valamennyi nap után nem kapok már zsét ugye a cégtől.
JÓL KEZDŐDIK EZ A SZÜLIHÓNAP!!! not.


táppénzes papír szerint KIJÁRHATOK 8-tól 20-ig. ezer szerencse.

HÁT JA:

ezért nem járok könyvesboltba. meg lemezboltba. meg ikeába, meg sehova basically.
amúgy idő közben kiderült, hogy az ujjam kurvára el volt törve végig, most végre úgy fest, rendben van, mert a híres orvos bácsi belidokainozta és visszaropogtatta eredeti helyére, nem pedig 20 fokkal elállva, mint ahogy amúgy összeforrt volna, ha a balesetis orvosra hallgatok. majdnem elájultam.
always get a 2nd opinion, kids!
szal 6 hét brooks gyűrű, ami azért mérföldekkel jobb a klasszik, bazinagy ujjrögzítésnél, de kedd óta van az ujjamon, és már most idebajt kapok.

de gratulálhattok életem első töréséhez! jéj!
:(

holnap meg megyünk pécsre egy temetésre, vagyis búcsúzni, mert a temetésre nem mentünk, mert seggfejek voltak ott és inkább külön búcsúzunk.
szóval vidám dolgok.
utálom a munkámat, alig várom, hogy felmondjak.
faszom tele az időjárással, akarom vissza a tavaszt :(
mindjárt 35 leszek, és még mindig minden kurvára szar és semmi se nincsen velem at all, fogalmam sincs, hogy mi a faszt akarok, hová tartok, mi végett meg ezek. nem tudom, mondjuk mit vártam magamtól. örülhetnék, hogy luk van a seggemen.

szeretném kifejteni, kedves gyerekek, hogy a birkenstock mekkora egy kamu.

hát az úgy kezdődött, hogy pár hónapja megpillantottam egy jól leárazott papucskát, szíp ezüst színben az interneteken, no, mondok magamnak, zsófia, ez lesz bizony az én lábikóimon a nyár slágere!!! hát az első az volt, hogy megjött, és kiderült számomra, hogy a bőr papucsnak a szíja kurvára ugyanaz a műanyag, ami a kétezer forintos osanos szandin is, amit anyukám vett nekem otthoni használatra. és amúgy jobban megnézve a talpa is egy az egyben, mint azon. egy előnye van a csórikával szemben, hogy jobban néz ki, de amúgy fullosan minden ugyanaz. aztán most elkezdtem hordani, hát nem is valami gecikényelmes. szóval csalódott vagyok, de leginkább úgy érzem, hogy megint beszopatott egy márka, aki csak azért kér el hatmillió dollárt egy ugyanolyan kínai cuccért, mert rá van nyomva a műanyagra, hogy birkenstock.

ugyanitt: alig használt, 39-es birkenstock szandi eladó!
:(


köszönöm a figyelmet.

ez itt, ez a legjobb dolog, amit az elmúlt hónapokban olvastam:
amire mindig is kíváncsi voltál, ciganyolga elmondja:

lovas színház beszámoló igényes video kontenttel


"Plot

Van a gonosz nemes, a Don Rafael, meg a Zorro (természetesen Pintér Tenya alakításában), aki a szegény parasztok között osztja szét a Don Rafeltől elvett vagyont, meg különböző megkülönbözhetetlen, egyforma ál-latin nők, meg a Garcia őrmester. A Don Rafael folyton el akarja kapni a Zorrot, a Garciát is megbízza ezzel, de az részeges, ennyi a szerepe (komikus karakter, mackós Gáspárlaci szerű fiú alakításában), időnként így tartanak bulit, amikor hatalmas lovazás, mutatványok meg táncolás van 10 percig, ezt általában üldözéses jelenet követi, ami 10 perc lóval körbe szaladgálás meg üvöltözés hangosan düccögő szar zenére."


zseni. kibaszott zseni.

ó 444 u make me giggle :D


ugyanitt szenzációs történetek emberekről, akik gond nélkül hazudnak be BÁRMIT, BÁRKINEK, de hogy miért gondolja valaki, hogy ezeket a nyilvánvalóan légből kapott sztorikat akárki beszopja, mármint a történet szerint kivéve smittmáriát :D meg 2014-ből a HUSZONKÉT OSZKÁRDÍJAS futóbolond, aki amúgy a fb-ja szerint idősebb george és barbara bush LÁNYA :D okééééééééé!

ahh mennyi szórakoztató állat! ezer szerencse, hogy nagy részük a kormány tagja vagy az ő faszukat szopja, tök szívesen adom a kezükbe a pénzemet és a jövőmet! (természetesen ez nem zárja ki, hogy a kormányon kívül is legyenek kibaszott őrültek, de őket legalább nem biztatják...)



meg vagyunk baszva, gyerekek

élien május elseje

oké. szal.
tegnap előtt rácsuktam a jobb kezemre a kocsiajtót, amúgy durvábbnak nézett ki elsőre, már jobb, de annyira fájt és lüktetett éjjel, hogy nem bírtam aludni. oké, ma leforráztam kávéval a bal combom mellett ugyanazt a kezem, ami nyilván a jobb, amit használok, hát oké, akkor nem csinálok semmit, rendelek egy pizzát, hát oké, hív a futár, hogy ott áll az iroda előtt, ájm lájk okéh. szerencsére a futár elhozta, kimentem érte a sarokra, de nem merek semmit csinálni. kíváncsian várom az esti családi vacsorát. reméljük, mind túléljük...

UPDATE: a vacsora közben olyan migrén jött rám, hogy majdnem összehánytam a tesómék kocsiját, illetve anyámék előtte defektet kaptak. a sóginőm felajánlotta, hogy két nagy pofonnal kigyógyít a rontásból, de nem kértem :(