úgy döntöttem, akkor megnézem végre fullban a pretty womant (dontdzsádzs, azért láttam belőle részeket...), most, hogy szegény rendezőbácsi meghalt.
(meg szexelnem is kéne, lux elvira alkalmából HHAHHAHAHHahahahhahhhahahh..ha..ha :(((( )

azon gondolkodtam, hogy:
1. ott, ahol a melegség nem issue, egyébként bizonyos szinten egyszerűbb lehet, úgy értem, hogy melegként nem nyomaszt a társadalom ezzel a férj-gyerek-ketyeg az óra-kiöregszel mittomén parákkal. ez egy filmről jutott eszembe, mindegy.
2. kezdek attól félni, hogy valami baj van velem, hogy nem vagyok iszonyúan kétségbeesett, hogy nincs senkim. meg hogy kéne gyerek meg ilyenek. van/volt egy csomó barátnőm, akiknek ez iszonyú és folyamatos nyomásként volt jelen az életükben, de nekem meg valahogy tökre nincs mostanában. jó, nem gondolok bele, mert a helyzet valóban kétségbeejtő, de ha belegondolnék, csak még szarabb lenne. szóval én elvagyok, köszönöm szépen, és eléggé biztos vagyok benne, hogy soha nem lesz senkim, ami gáz kurvára, na de mi a faszt csináljak?! szerelem, hahah, ugyan már :D tuti soha nem leszek többé szerelmes. nem is tudom, hogy voltam-e, bár elvileg kétszer (vagy háromszor?). azt hiszem. de ki a fasz tudja? mindig minden annyira más...


túl sokat vagyok betegszabin és van időn hülyeségeken gondolkodni.
vagy kifújtam az agyvelőm az orromon.