életcélom kurvára nincs már régóta, ami volt, az már meglett, de azt szeretném elérni lassan negyven évesen, hogy találjak egy olyan kibaszott lakást, ahol nem kelt fel minden egyes kibebaszott hajnalban a kurva kukás bazdmeg. csak egyszer hadd lakjak ilyen helyen. eddig nem nagyon sikerült negyven év alatt. igaz, ahogy a berlini albérletpiac áll, kábé egy üres matracot is kivennék egy s bahn megállóban, 1200 kalt, no anmeldung.
annyi a jó hír, hogy nem kell kiköltöznöm szeptemberben, mert dorkáék még nem jönnek vissza (GÁDBLESSZ BAZMEG!!!), úgyhogy offisöli ráhúzunk a bérletire még egy évet. de ha találok valamit, akkor költözhetek bármikor. hát ez iszonyú mázli.
és az a para, hogy már most attól félek, hogy a kövi egy évben SEM FOGOK TUDNI albérletet találni. tragikus a helyzet. és hiába van pénzem kifizetni, kurvára mindegy.
mondjuk jelenleg 30 fok, pára, én meg beteg (kétszer teszteltem, de nem kovid, úgy tűnik), de ettől még kurvára szarul vagyok és iszonyúan rohadtul elegem van a negyedikből... :(
nem igazán látom, mi a megoldás és nem látom a végét.
mindenre jelentkezem, ahova lehet állatot vinni és nem negyedik. el kell balanszolnom aközött, hogy nagyon desperate vagyok, meg hogy mégis ezen a helyen fogok élni most a tervek szerint pár évig a kutyákkal, szóval annyira ne legyen nagyon szar és ne utáljam.
will i ever find it... NOBODY KNOWS!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése