2018. szeptember 19., szerda

szektásodásokba


hírolvasás helyett beletemetkeztem a vallási szekták dokufilmjeibe, néha vannak ilyen fellángolásaim, szóval a Going Clear: Scientology and the Prison of Belief cíművel kezdődött (egész film angolul nézhető itt), ami azért nem egy nagy titok, elég sok mindent lehetett a szcientológus egyházról tudni már (pl hogy l. ron hubbard fullos pszichopata volt, de tényleg, meg volt bomolva az elméje a csávónak már fiatal korától, igazi tankönyvi pszichopata), a meglepő az volt, hogy ENNEK ELLENÉRE IS IMÁDOM JOHN TRAVOLTÁT még mindig (love ya johnny!) és várom, hogy még életében egyszer kapjon valami igazán fasza szerepet, mint anno a pulp fiction.
but anyway,
aztán áttértem warren jeffs ügyére, a csávó szintúgy fullos pszichopata, gyerekmolesztáló, rasszista, náci, minden, ami kell. belenéztem egy dokuba (the man with 80 wives), nem volt nagy szám, most a Prophet's Prey-t fogom nézni, az már azután készült, hogy 2011-ben végül életfogytot kapott, úgyhogy nem csak ilyen hírkövetős doku. (btw az se véletlen, hogy egymás között szaporodnak, hiszen így valszeg egyre több a sérült gyerek. ez persze egy "prófétának" csak hasznára válik...)
EDIT1: megnéztem a filmet, lehozott az életről gyerekek :O csávó full beteg tényleg, de azért annyira nem, hogy ne tudja pontosan, hogy mik a szekta kiépítésének a legfontosabb állomásai (elszigeteleg falvakba költözés, oktatás beszüntetése, mindennemű külső információról való letiltás, apokalipszistől való paráztatás, minden egyes pont gondosan ki volt dolgozva...). most meg böriben van, de azóta valszeg az egyik tesója ugyanúgy irányítja az egyház dolgait. kő-ke-mény. amiről nem volt szó, az viszont az a bejátszás, ami a 80 wives-ban benne volt, amikor a fekete bőrszínű emberek ellen beszél, amit annak a faszinak megmutatott a magánnyomozó. színesíthették volna a palettát, mondjuk nemigen kellett. VÁÓ. remélem, nem ezzel fogok álmodni...




szal lényeg a lényeg, amy berg munkássága nagyon érdekes, ő rendezte ezt is, illetve forgatott pedó papokról, gyerekmolesztáló hollywoodi producerről, ilyenek. most ezeket majd mind megnézem, míg gyomorral bírom. (és ő rendezte a janis joplin: little girl blue című zenedokut is, amit láttam a toldiban, és kurvára kibaszottul jó volt!)

és hogy bazmeg, mindegyik ilyen pszichó férfi...  a szélsőséges vallási kultuszok vezetői, a diktátorok, a sorozatgyilkosok nagyon nagy többsége férfi. annyira kemény, hogy így sikerült eltorzulnia a társadalomnak szépen lassan, nem? mondjuk nem tudom, mikor kezdődhetett... vagy így indult? (like oldalborda-sztori for 1) többet kéne erről olvasnom prábebli. amúgy a nők is simába bele tudnak bolondulni a hatalom-pénz-szex háromszögbe, de a férfiak azok, akik tényleg fullosan képesek elhinni, hogy ők a kibaszott világ közepei, földi istenek, próféták, kutyafasza. nem kell messzire mennünk amúgy itthonról... egy csomó csávó igazán kihúzhatná a seggéből a fejét.
és az emberek meg még mindig beszopják, hogy ez a csávó isten földi helytartója minden bizonnyal: próféta, mer aszongya, és onnantól tényleg bármit megtesznek neki. annyira kemény.
egyébként másik oldalról megértem azokat is, akik pl a szcientológiához fordultnak, vagy akármilyen egyházhoz, csak kívülről olyan kibaszott félelmetes ez az egész.

(hirtelen beugrott egy évekkel ezelőtt motoros találkozó, ahová az unokatesómékkal mentem (férfi-hatalom-szex témakörben). nyilván közöm sincs a motorokhoz, de nyitott és kíváncsi vagyok, as we know, szal elmentem, és emlékszem arra a nagyon durván bénító érzésre, amikor az esti bulika alkalmával egy szabolcsi falu polgármestere eléggé bebaszva elkezdett rám nyomulgatni (ronda, alacsony, rosszul öltözött, fullunalmas középkorú fickó volt) - az a bénító para, hogy a nagynéném meg az asztaltársaság csak bámul meg kacarászik, meg nem tud mit kezdeni a helyzettel, talán nem is tűnt fel, bár szerintem érezhetően kínos és feszült volt a légkör - szóval hogy persze hamarosan elmenekültem a szobánkba lefeküni (pedig szívesen maradtam volna, de ez a patkány nem hagyta, hogy jól érezzem magam), de esküszöm féltem, hogy a csávó utánam fog jönni. szal hogy ez a bénító félelem zsigerből jön-e a nőknél, vagy belénk van nevelve? vagy hogy van ez az egész? a férfi vajon érzi ezt? bár ez gondolom tök normális, fogalma sincs, semmiféle szenzora nem érzékeli ezt az óvatos tartózkodást, amivel kezdődik egy ilyen reláció. én valszeg beszóltam volna neki keményebben, pl ha ott vannak a barátaim, vagy valaki erős, akiben bízhatok, vagy olyan helyne vagyunk, ahonnan elmehetek haza; de nem én élek ott, és polgármester volt a csávó... )

de félreértés ne essék: nem gyűlölöm a férfiakat meg semmi ilyesmi :D dehogy. de azért sokan bele vannak kényelmesdve ebben a felsőbbségi pozícióba, akár tudtuk nélkül. szóval ja, hogy a seggük meg a fejük, amúgy, ennyi kéne.


addig is a joplin film trailere - kötelező a film!!!





Nincsenek megjegyzések: