3. nap az anyahajón

húgyerekek... lesz itt óriási torkosszopórollerezés, pont, mint régen... negyed órája értem haza, azt se tom, fiú vagyok-e vagy lány.
ma volt utoljára a lány, aki átadta a melókat, tök cuki, kár, hogy lelép :) természetesen igazi szopadék cuccokba csöppentem bele már tegnap. mondjuk ez csak ez az időszak, remélhetőleg később azért lesz egyensúly. mert oké, hogy a belső folyamatokat vágom, de az új üf minden adminisztrációs meg minden cuccát 3 nap alatt átlátni, hát ahhoz ezért még én is kevés vagyok. ja, és ez csak az egyik ügyfél a 3-4 közül hhhahaha.
basszátok meg, bari mondta, hogy valami m-es meetingen, akiken régen itt dolgoztam, már felmerült a nevem. hát azt én már többször elmondtam, hogy NEM. én nem fogok egy percet sem rajtuk dolgozni, szóval én konkrétan felmondok, ha engem bevonnak valami projektbe. az kemény lesz, de bazmeg frankón. NO FUCKIN WAY. úristen, remélem, nem kerül arra a sor, mert én komolyan mondom, hogy vagy én, vagy az a meló...

egyébként meg kihívás meg pörgés meg 3. napja senior vagyok :) (mildred: az ilyen öregeknek van? KAPD BE, MILDRED! :D). szuperjó szakmai önbizalom-löketet kaptam az előző helyen. ami nálam nagy szó és ez most még nagyban tart és hajrá és nyomjuk és jessz.


ugyanitt:
JÁNOS!!!
keep on fighting
WE NEED YOU!!!!!
we love you! :*